Életkedv lvl4698685452

Ha így folytatod ki fognak rakni
Hány kiló vagy 80
Ne egyél annyit
Undorító vagy
Ha én lennék az anyád nem hagynálak enni
Már megint eszel
Ne csodálkozz hogy hízol
Bántod a szemem
Itt fut Ms Röfi

"Diétázz dagi"

Utálom hogy nincs mérleg a közelemben. Folyamatosan kérdezgetik, hogy hány kg vagyok. EMBEREK!! NINCS MÉRLEGEM!! És persze erre az a válasz, hogy biztos tudom hány kg voltam mielőtt eljöttem Magyarországról. Igen, tudom. De azóta ha nem híztam minimum 10 kg-ot, egyet sem. És ez megőrjít. Jövőhét pénteken indulok vissza, de az igazság az, hogy nem merem megnézni.

"diétázz dagi"
"nézd már milyen kövér"
"anya, ennek a néninek miért ekkora a hasa?"
"ne egyél már annyit"
"ne tömd már magad egész nap"
"undorító vagy"
"szarházi"

Cím

Itt a nyár, még mindig dagadt vagyok, még mindig löttyedt vagyok, még mindig, még mindig. Próbálok nem enni tejtermékeket, több kevesebb sikerrel. Tejet meg kakaót magában már nem iszom, szóval haladok. Kis lépésekben, de haladok. Következő, hogy a péksütiket hagyjuk a francba, nem kell az nekem, nincs szükségem rá. Nagynénim is megmondta, hogy nem kéne tovább növeszteni a hátsómat, és teljes mértékben igaza van. Nem fogom. Fél négy után csak gyümölcs van és víz.

Ki kéne próbálni a tojásdiétát, de úgy semmi esélyem, ha a mamámnál ebédelek minden nap, hiszen nem mondhatom, hogy két-három héten keresztül pont ettem mielőtt átmentem hozzá. Vagy be kéne adnom valamit, hogy egy kicsit "egészségesebbet" főzzön. Nagynénimék paleo lázban égnek, de tényleg hasznos, mert sokat fogyott mindenki aki ezt a diétát csinálta. De akkor sem visz rá a lélek hogy például szalonnát egyek este nyolc után, mert jujj, mi az már. A lényeg, hogy rosszalkodnak bennem a dolgok, lásd véres széklet, hasmenés és székrekedés váltakozása, szédülés, hányinger, ritkán hőemelkedés, és ami a legjobban irritál, az a fáradékonyság. Én bevallom hogy lusta vagyok mint a föld, de olyan nem fordult korábban elő, hogy suli után befekszem az ágyamba, kilenckor felébredek, tévézek negyed órát és alszom reggelig. Nagynénim azt javasolta, hogy mondjam a mamámnak, hogy az orvos azt mondta, nem szabad ennem tésztát, rizst krumplit, és olajjal készült ételeket. Ez mind szép és jó, de szegény mammer mit főzzön akkor nekem?

Nyáron úgyis megyek dolgozni, ismerősöknél fogok lakni anyuéktól messze, szóval majd alkotok. Addig is tartom a max. 600 kcal-t per nap.

Nem sírunk, erősek vagyunk!

Besokalltam. Megint minden gondolatom a kaja körül forog. Nem tudok koncentrálni. Nem érdekel semmi, mindenki hagyjon békén a francba. Olyan nagy kérés ez? Csak. Hagyjanak. Magamra.
Elővettem a régi sírós számokat, és gyakorlok. Gyakorlok hogy ne sírjak és maradjak semleges. Nem gondoltam volna hogy ilyet fogok valaha is csinálni. Na mindeeegy.

"Here I am at the end of me, trying to hold to what I can't see"

Legszívesebben maradnék a sötét, levegőtlen szobámban, a franciaágy kellős közepén, két takaróba bebugyolálva és csak lennék. Senki sem nyaggatna, piszkálna. 

Kéne egy ház a semmi közepén, egy tó mellett, ahol lehet úszni. 

Nem akarom a mai napot. Nagyon nem. NEM. N.E.M. 

Helyzetjelentés

A félévim katasztrófa lesz.. Három darab egyes és három darab kettes, plusz még azok a tantárgyak, amiket még nem tudok. Viszoont, lesz egy ötösöm tesiből. Na nem mintha számítana, szegény egyedül fog árválkodni az ellenőrzőmben. Na majd év végén se. Év végi célom az, hogy ne bukjak, és ne legyen több kettesem mint ami félévkor lesz. Ámen.

Persze voltam olyan ügyes, hogy beteg lettem a vizsgáim előtt, közben, után. Tehát még mindig. Most már ott tartok, hogy amikor köhögök fáj a mellkasom. Bal oldalt. Cukii.